Roy Alofs:
Horgászat a szélvízben

A parthoz igen közeli vízinövényes területeket nem csak a természetes
táplálék kínálatuk miatt kedvelem, hanem mert ott jobban megfigyelhetők
és pontosabban meg is horgászhatók a halak.

Egy gazos parti zóna tökéletes élőhelye a vízben élő kisebb és
nagyobb szervezetek széles körének. Baktériumok, vízibolhák és más apró
állatok...
Mindezen teremtmények részei a táplálékláncnak, illetve közvetlen
táplálékforrásai a halaknak – köztük a pontyoknak, melyek figyelmét
ezért sem kerüli el a buja partszél.
Ezt az érdekességet igyekszem kihasználni, amikor szélvizeket horgászok meg.

Hub Genders:
Az etetés, és ami mögötte van…

Amikor elkezdtem pontyra horgászni, valamikor 1970-ben, az mindig „instant” peca volt, vagyis előzetes etetés
nélküli. Most jövök csak rá, hogy ez a szó akkor még nem is létezett,
csak később találták ki… De mindegy is, ugyanúgy horgásztunk pontyra,
mint a keszegfélékre. Kimentünk a partra, etettünk egy keveset és
elkezdtünk horgászni. Aztán amikor egy komolyabb hal kapott, akkor
„említésre méltó” pecában volt részünk.

Valamikor 1975 körül kezdtem másként megközelíteni a
horgászatot. Egy idősebb horgásztól hallottam, hogy a pontyra először
etetni kell, mert valójában egy igen ravasz hal, amit bizony nem mindig
könnyű megfogni. Elkezdtem tehát etetni, krumplival. És ez bizony
felnyitotta a szemem, roppant értékes tapasztalat volt. Már néhány
horgászat után teljesen egyértelművé vált, hogy a korábbi pontyhorgász
gyakorlatommal bizony nem éppen a legjobb úton jártam. Különösen akkor
nem, ha – rendszeresen – sok és mindenek előtt nagytestű pontyokat
akartam fogni. Az „újfajta megközelítés” tehát annyit jelentett: etetni
kell!

Schlott Christian:
A magok tartósítása és ízesítése
Kukorica, tigrismogyoró és társaik

Az etetni szánt takarmányokat nemcsak könnyebben emészthetőbbé teszi a
beáztatás, de sokkal ízletesebbé is, hiszen a bennük lévő olajok,
ízanyagok jobban ki tudnak bontakozni. A kezelés hátránya, hogy
kényesebbé, nehezebben eltarthatóvá válnak a magok – erre lehet megoldás
a konzerválás.

Két gondom volt a szemes takarmányokkal mindig is. Az egyik, hogy a
főtt magmixem gyakran megsavanyodott, mire a horgászatra került volna a
sor – bár ez önmagában még nem rossz dolog, hiszen a pontyok így is
szeretik. A másik, hogy a maradék magot mindig el kellett dobnom a
horgásztúra végén, mert vagy nem volt helyem a fagyasztóban, vagy már
annyira megsavanyodott, hogy a gyomrom felfordult a látványától, a
szagáról nem is beszélve.
A feladat egyértelmű: tartósítani kell.
A mellékelt fotók segítségével bemutatom, hogyan lehet tökéletesen
konzervált magmixet készíteni, mely hónapokig eláll. Az ilyen
etetőanyagok nem egyszer mentették már meg az „életemet”.
