Mi a csel?– Finom spiccel, kis csalikkal
A plasztikcsalis horgászattal ismerkedésem elején az
igazán kis csalikat képtelen voltam úgy elhúzni a nagyobb mélységekben,
hogy tudjam, pontosan hol járnak, hogyan dolgoznak odalent, egyáltalán
mi is történik velük. Ennek fő oka az volt, hogy a kellően gerinces,
érzékeny spiccel ellátott, mégis könnyű bot nem állt akkoriban a
rendelkezésünkre. Hosszú éveket kellett várni, míg a kínálatban
megjelentek az első, karbon tűspiccel szerelt, eredetileg ultra light
csalikkal történő pergetésre szánt pálcák…
|
 Gégény Viktor |
 | A folyó kincse |
Kialakult az idők folyamán egy sejtelem bennem, mégpedig az, hogy
sokszor túl nagy csalikkal horgászunk. Ezt Dávid Feri barátom az elmúlt
években többször megerősítette, amikor az UL pergetés mezsgyéjén járva
relatíve nagy halakról számolt be. Azt mindig is tudtam, hogy időnként a
kis csalit, pontosabban, a gumihal helyett a twistert szívesebben eszi a
süllő. Ennek oka, hogy azokban az években, amikor jó az ívás, a víz
ősszel már tele van apró, 2-3 centis ivadékhalakkal. Ehhez a
táplálékhal-mérethez még az átlagos, 5-6 centis twistereknél is kisebb
dukálna, azonban az efféle, apró plasztikok már igencsak finom spiccet
és könnyű botot igényelnek.  | Kis plasztikok |
 | Nézzük csak közelről! |
 | Illik hozzájuk a Daiwa Megaforce |
 | Finom spiccel indultam |
 | Bekavart a Bodrog |
 | Jól akadt |
 | Nem nagy, de szép |
 | Megint lecsípte |
 | Ott repül a kis… twister?! |
 | A második egy szép köves |
 | Mérges köves |
 | Szépségdíjas hal |
|