Etetőhajók és a tévhitek

Sokan sokféleképpen érzik a távolságokat, ezért arra gondoltunk, hogy pontosan lemérjük, mennyi is az annyi. Kíváncsiak voltunk arra, hogy vajon milyen messze horgászunk, mekkora az a távolság, amelyet nagy biztonsággal elérhetünk a partról hagyományos módszerekkel és egy etetőhajó segítségével. Készítettünk egy tesztpályát, melyet pontosan, mérőszalaggal hitelesítettünk. Jelzéseket helyeztünk el 50-100-150 m-re. Vizsgáltuk hajóinkat láthatósági, irányíthatósági, teherbírási és hatótávolsági szempontból is.

Pintér Zoltán

Teszthajóinkat a Top-Fish 2001 Kft.-től kaptunk kipróbálásra. Két típust vetettünk vizsgálat alá, egytartályost és egy kéttartályost.

Üzembe helyezés:

Első lépésként töltsük fel az akkumulátorokat. A feltöltött telepeket helyezzük el a hajó tetejének eltávolításával hozzáférhetővé tehető vízmentes hajótestbe, majd rögzítsük le őket.

A rögzítés egy csattal történik

A gyorscsatlakozó összeillesztésével áram alá helyezzük az elektromos rendszert

A távirányító egység ceruzaelem méretű (AA) akkumulátorokkal működik, ezek feltöltöttségéről is gondoskodni kell. Fontos a bekapcsolási sorrend! Először a vezérlőegységet kapcsoljuk be, azután pedig a hajót. Kikapcsoláskor első a hajó, majd a vezérlőegység. Így tudjuk biztosítani, hogy megőrizze a jelet.

Első lépés a távirányító aktiválása

Második lépés a hajó bekapcsolása

Etetőtartály feltöltése

Használhatunk bojlit, etetőanyagot, szemes terményeket. A kisebb hajó teherbírása 1,5 kg, a nagyobb modellé 2 x 2 kg.

Tapasztalataink:

Sokan a számok bűvöletében élnek, miközben – pontos mérések híján – rosszul mérik fel a távolságokat. Egy átlagos fenekező felszerelést alkalmazó horgász 50-80 méteres távolságot képes elérni. Egy profi bojlis horgász több év tapasztalattal a háta mögött tud 100-120 méteres távolságba pontosan etetni és horgászni. Ennél távolabbi helyeket csak csónak vagy etetőhajó igénybevételével lehet meghorgászni. A horgászat eredményességét nagyban befolyásolja a pontosság. Érdemes olyan helyet kiválasztani, amelyet változó időjárási viszonyok között is biztonsággal meghorgászhatunk. E hely kiválasztásában nagy segítségünkre lehet a beépíthető halradar. Lehet, hogy több napi eseménytelen várakozástól ment meg minket, amikor nem ülünk le horgászni egy olyan helyen, ahol pl. iszapos, hínáros vagy éppen túl sekély a víz. Sajnos a videó elkészültekor nem állt még rendelkezésünkre egy új gyári kiegészítő, a vezeték nélküli halradar. Ennek nagy előnye az eddig ismert, etetőhajón alkalmazott halradarokkal szemben, hogy ez utólag is beépíthető.

Mindkét egység nagyméretű rádióantennát kapott a nagy hatótávolság eléréséért

Az opcionális halradar beépítése gyorsan és egyszerűen elvégezhető. A radarhoz adnak egy új akkumulátor-fedelet, ebben helyezték el az elektronikát.

A két fedél egy mozdulattal kicserélhető

A szonár jeladó fejét két csavarral rögzítjük a hajótest erre kialakított részében

A fedélen (balról jobbra) a rádióantenna, az áramellátás és a szonár fej csatlakozási pontjai találhatók. A halradar a főkapcsoló melletti dugaljból, a hajó saját akkumulátoráról kapja az áramellátást

Minden csatlakozó a helyén

Sekély (70 cm-től) vizeken is jól működik, méri a vízmélységet és a hőfokot

Éjszakai használatot is lehetővé teszi a jó minőségű első és hátsó világítás. Az első LED-ek fehér, a hátsók pedig kék fényűek. A hátul elhelyezett színes LED-sor folyamatosan jelzi számunkra az akkumulátor pillanatnyi töltöttségi állapotát.

MŰSZAKI TARTALOM

Egytartályos modell:

A halradar szett már opció a hajón

Méretei: 54 x 37 x 20 cm
Teherbírás: 1 x 1,5 kg
Tartozékai: távirányító, hordtáska, tölthető akkumulátorok, hálózati töltő
Hatótávolsága: max. 500 m
Behordó szerkezet: egy szerelékhez
Világítás: elöl két fehér, hátul két kék jelzőfény

Kéttartályos modell:

Méretei: 70 x 50 x 25 cm
Teherbírás: 2 x 2 kg
Tartozékai: távirányító, hordtáska, tölthető akkumulátorok, hálózati töltő
Hatótávolsága: max. 500 m
Világítás: elöl két fehér, hátul két kék jelzőfény, kétoldalt a tartály kiürítését jelző fény
Behordó szerkezet: két szerelékhez

A meghajtó propellerek mindkét modellnél maximális védelmet kaptak: egy fémrács tartja távol a propellerre egyébként könnyen felcsavarodó növényeket.

Ezen nem jut át se zsinór, se növény

Praktikus tanácsok:

• Mindig tartsuk be a bekapcsolási sorrendet!
• Ha a hajó elveszti a jelet, akkor le kell ellenőrizni a távirányító elemeit (akkumulátorait), mert egy kisebb feszültségcsökkenés is megszakíthatja a kapcsolatot. Csak jó minőségű tartós elemeket és akkumulátorokat használjunk, ezzel sok bosszúságtól megkímélhetjük magunkat. Ha lemerülnek az elemek, a távirányító fény- és hangjelzést ad figyelmeztetésként.
• Fontos tudnivaló, hogy ha a hajó elveszti a rádiójelet üzemeltetés közben, akkor nem fog a túlpartig továbbhaladni, hanem elkezd körözni azon a helyen, ahol a jelvesztés történt.
• A hajó tárolásakor – ha nem a hordtáskában tartjuk – vegyük le az akkumulátor-fedelet, ezzel elkerülhetjük a hőingadozások okozta bepárásodást.
• A horog behordásakor ne az orsó fékjét kilazítva engedjük a zsinórt, hanem nyissuk ki a felkapókart és használjuk az erre a célra kidolgozott „behordó csipeszt”. Így elkerülhetjük a főzsinór megcsavarodását.

Ez a speciális csipesz folyamatosan és kíméletesen adagolja a zsinórt

• Mindig maximálisan feltöltött akkumulátorokkal és tartalék elemekkel induljunk neki a horgásztúránknak. Ha ennek ellenére lemerítjük a telepeinket, akkor segítségünkre lehet egy másik gyári opció, egy napelemes töltő.

Tölthető vele közvetlenül az akkumulátor és a távirányító is

Tévhit az, hogy csak a bojlis horgászmódszer alkalmazásakor tudjuk hasznosítani hajónk jó tulajdonságait. Hagyományos fenekező horgászok is nagy előszeretettel alkalmazzák, és vannak rablóhal horgászok, akik a nagy távolságra levő akadók, tartások közelébe így tudják eljuttatni az élőhalas szereléküket. Tehát a felhasználási terület igen széles lehet, melynek csak a horgászok kreativitása szab határt. Azt azért be kell vallanom, hogy játéknak sem utolsó…