Tanácsok a süllőzőhelyek megtalálásához
Az akadók egy része a parton lévő tereptárgyakról kapta a nevét. Ezek: fák, hidak, nagyobb épületek, amelyek már messziről is jól láthatók. Más akadók neve községekhez kötődik, például Szemesi műakadó, Zamárdi akadó. Személynévhez is tartozhat, például Cérusz, Cséplő. Hogyan találja meg az akadókat a Balatonon járatlan horgász? Nekem, fiatalon, kezdő horgász koromban egy idős siófoki halász adott jó tanácsot. A Cséplő-akadót szerettem volna megkeresni, híresen jó süllőzőhely volt. „Indulj meg, fiam, a csónakoddal a Cséplő alól, de úgy, hogy mindig lásd a Cséplő-őrházat (a Cséplő-őrház most is ott van a dombon, alatta van a parti nyaralósor), evezz negyven-ötven métert, akkor a fenyőfák teteje felett feltűnik az őrház első csúcsának likja. Evezz tovább addig, amíg az első csúcslik takarja a hátsó csúcslikat. Ha keresztüllátsz a két csúcslikon, akkor macskázz le! Ott van az akadókő.”
Hajszálpontos meghatározás volt. Az őszi nagy süllőzések idején a balatoni horgászok, a terület jó ismerői egymástól 100-150 méter távolságra felsorakoznak az akadók környékén. Csatlakozzunk hozzájuk, a balatoni horgászok szívélyesek, segítőkészek. Az akadók megkeresésének egyik egyszerű módja: az akadó feltételezett helyének környékén kössünk egy 10 méter hosszú kötél végére nehezéket, és kényelmes evezéssel vontassuk a csónak után. Ha koppan, vagy akad, megvan az akadókó! Az akadók méretei különbözőek.
A balatonszabadi rádióadókkal szemben, körülbelül 800-1000 méterre, amikor a szabadi kis adó és a nagy adó egybevág, takarják egymást, a nagy adó van hátul, a kis adó meg előtte, annak a vonalában a víz mélye szoba nagyságú sziklákat rejt. A szabadi környéki akadók eléggé iszaposak, ezért a helybeli horgászok egy része a fenekező ólmot parafa dugóba bújtatja. A dolog lényege: a szereléket ne engedjük nagyon belesüllyedni az iszapba, az alsó horgon lévő kishal vagy halszelet az iszapos fenék felett legyen.
Horgászszempontból fontos a marások ismerete. Ha az ember a partról megy befelé, körülbelül nyolc-tíz maráson megy át. Minden marást egy mélyebb követ. Az utolsó marás után már a természetes mélység következik. Ott az átlag másfél méteres mélység ferdén megy le három, három és fél méteresbe. Ez az a rész, amit nagyon szeretnek a halak. A déli parton, ha ősszel végigeveztem csónakkal a világosi bakterház magasságában, és eljöttem a likhídig (a likhíd a mai sóstói kemping előtti híd), sőt eleveztem a következő bakterház magasságáig, ahol a sóstói állomás van, mindig voltak kapásaim a maráson. Ha csónakból horgásztam, és élő hallal vagy Rapalával pergettem, a rávágás mindig a marást követő egy-két méteren jelentkezett.
Az évtizedek múlása az akadónál is változásokat hozott. A mesterséges akadó el- vagy megsüllyedhet, vagy megfejelik. A természetes akadó eliszaposodhat, a kotrások a mederfenéken hoznak változásokat. A sajnálatos partrendezések (lebetonozott partszakasz), az újabb strandok létesítése érdekében a part feltöltése, bekerítése miatt ívóhelyek vesztek el.
